A Megoldás - első rész

Iszonyatosan meleg nap volt, a hőmérséklet kibírhatatlan szintjét kezdte megütni. Kivéve az Elnöki Tudományos Épület hatvannyolcadik szintjének tanácsteremében. A légkondicionálók kellemesre hűtötték bent a levegőt. Már vagy négy órája ültek, szinte szótlanul. Az életkori átlag bőven meglépte a hatvanat is, és a tudósok aránya is elérte a száz százalékot. Ritkán volt olyan alkalom, mikor egy helyen lettek volna az emberiség, feltételezetten legnagyobb tudósai, legalábbis ők, és a környezetük ezt gondolta. Ez az alkalom is pont ilyen volt. A ventilátor monoton bugását csak a tűzjelző néha-néha felvinnyogó, vészjósló csipogása törte meg. De ez a csipogás már kezdett Dr. Deris agyára menni. Olyannyira, hogy inkább az ülés berekesztését fontolgatta. Tudta nem lesz könnyű menet az Elnök elé állni és elmondani, kudarcot vallottak. Időnként valaki mormogott párszót, vagy nagy sercegések közepette elkezdett valamit firkálni az előtte heverő papira. Ez Dr. Heinhelnek ment a legjobban, ö már szinte egy komplett képregényt alkotott, aminek a főszereplője ö maga volt. A története a bolygó megmentéséről szólt, melyben egy hatalmas, és veszedelmes vírus próbálta kiirtani az emberi fajt. Dr. Sechen a laptopján éppen egy nagyon „hideg” színű közösségi oldalon fiatal lányokat nézegettet elégedett élvezettel. Valaki a sarokban majszolt valamit. Amint feltűnt neki, hogy minden szempár rátapadt, szépen lassan vissza süllyesztette táskájába a félig megcsócsált tábla csokit.
Ö volt Dr. Bendrad. Mikor már Deris majdnem feladta az utolsó reményt is, valaki megszólalt.
- Mi lenne ha…. - Sechen volt az, próbálta a gondolatait az előbb nézegettet oldalról elterelni, mivel már elégé feszélyezett állapotban volt, de semmi nem jutott eszébe.
- Igen Dr. Sechen?
- Áh mindegy, semmi használható ötlet.
Pár perc csend után, hirtelen felcsapódott az ajtó, Dr. Hiwkook lépett be rajta nagy sietve.
- Uraim meg van a megoldás!
- Az lehetetlen! - kiabálta be valaki
- Miért is lenne az? - kérdezte idegesen Hiwkook.
- Professzor, évek óta dolgozunk ezen a problémán, de mai napig nem sikerült megoldanunk, és az Elnök már nagyon türelmetlen.
- Ne szakítsanak félbe kérem! Inkább figyeljenek, mert bemutatom a tökéletes megoldást.
Hiwkook egy filcet kapott fel az asztalról majd egy térképet kezdett rajzolni táblára. Feszült érdeklődéssel figyelték amint transzba esve táncolt egy darab filctollal. Bendrad ismét elővette a csokiját, majd elkezdte lopva, feltűnésmentesen rágcsálni. Egyre feszültebben figyelték mi lesz a vége az egésznek.
- Készen is vagyunk! Íme a megoldás Uraim!
A táblán egy kiterített térkép volt a bolygó kontinenseiről, rajta keresztül haladó kusza vonalakkal.
- Még is, megtudhatnánk mi ez? - kérdezte felszínes nyugalommal Deris.
- Figyeljenek! A földet három részre osztjuk. Az első részét, nevezzük Alfának, az itt élők jólétben vannak és boldogok. A másodikat Bétának hívjuk, itt már az emberek nem élnek olyan jól mint az Alfában, de még is jobban élnek mint Gammában, és ennek örülnek. Az utolsó részt Gammának hívjuk, mint már ahogy előbb említtetem. Itt már az emberek nem élnek olyan jól, sőt sokszor az életbemaradásért küzdenek. Az egésznek a lényege egyszerű, a Gamma, eltartja a Bétát, a Béta az Alfát, az Alfa pedig…- itt vett egy mély levegőt, és eltűnődött, pont olyan arca lett, mint aki hirtelen nem tudja melyik bolygón tartózkodik éppen. -...az Alfa pedig eléldegél békésen. - itt ismét eltűnődött majd hamar túltette magát rajta és folytatta tovább.
- Mert a probléma ott kezdődik ha teljesen egyenlően elosztjuk a javakat, akkor senkinek nem jut elég. De ha, a Gammáknak kevesebbet adunk és a megmaradt többletet szét osztjuk az Alfák és Béták között, akkor képesek vagyunk életbe tartani az első kettőt az utolsó csoport kárán. Ennek működnie kell máskülönben mind éhen halunk. Így csak a lakosság egy része fog, ezt nevezik járulékos veszteségnek Uraim.
Ismételten, néma csend borult rájuk, majd Bendrad félig megtömött pofazacskóval tette fel kérdését.
- Moszt isz ugyan esz van, nem?
- Igen!
- De a mi feladatunk az lenne, találjunk megoldást a földjavainak szétosztására, hogy megmentsünk azt a teljes kipusztulástól.
- Így van, de eddig teljesen tévúton jártunk, mert a megoldás, itt volt mindvégig a szemünk előttünk.
- Hmm – tűnődött el Bendrad, majd a maradék csokoládét elpusztítva maga elé meredt.
Heinhel aki eddig teljes lelki nyugalomban gyönyörködött mestermunkájában, és csak fél füllel hallgatta az eseményeket, hirtelen magánkívül kerülve felpattant helyéről, és izgatottan kérdezte.
- Lehetséges ez?
- Igen, minden bizonnyal! - válaszolta Hiwkook.
- Szóval, a világunkat sújtó éhínség megoldása az éhezés! - mondta az izgalomba esett Heinhel.
- Ez zseniális! - tette hozzá Sechen.
- Figyelemre méltó! - bólogatót Bendrad
- Maga egy zseni Hiwkook! - nyújtott kezet neki Deris örömében.
Kezdett elharapózni a beszélgetés, mindenki egyre hangosabban, és örömmel telve beszélgetett. Nagy kő zuhant le mindegyikük válláról.
- Uraim, kérem mindenki nyugodjon meg még pár percre. Még meg kell beszélnünk pár fontos dolgot, első a munka. - csitított le mindenkit Deris
- Először is, ki támogatja Hiwkook kemény munkájáért járó kitüntetést?
A teremben egyszerre morajlott fel az "én támogatom".
- Rendben, következő kérdés, hova menjünk vacsorázni ma?
- Én szívesen mennék a Thermo Burger 3000-be - mondta száját megnyalva Bendrad.
- Professzor, kérem azért adjunk a minőségre, még is csak Világmegmentő Tudósok vagyunk, nem de bár? - válaszolta mosolyogva Sechen.
Mit Tudósok, Hősök Uraim! - bökte oda Bendrad.
- Jogos, jogos, akkor menjünk a Természetvölgye Fogadóba, ott ha jó napot fogsz ki még természetes alapanyagokat tartalmazó ételt is kaphatsz. - Dobta fel az ötletet Heinhel.
Még jó pár órát vitatkoztak azon hova menjenek vacsorázni. Majd miután a hatalmas tudással rendelkező professzoroknak, sikerült dűlőre jutnia, el is indultak, boldogan, és megkönnyebbülten, tudván, hogy a világot egy jobb helyé tették.



Ez a történet valamikor az Első Kannibál háború előtt húsz, és a Világkipusztulása előtt száztíz évvel játszódott.

A Megoldás - második rész

A Megoldás - harmadik rész