96.
nap
Már
három hónapja, hogy elindultunk megkeresni a szerelem forrását.
Alberto az elején sokat problémázott azon, miért nem inkább az
örök fiatalság vagy az örök gazdagság forrását kezdtük el
keresni. Sokáig nem értette meg; egyszerűen túl slampos olyan
forrást keresni, amit már megszámlálhatatlanul sokan indultak el
felkutatni. De a szerelem forrását senki, még senki sem, és ha
nem is találjuk meg, már maga a gondolat, hogy mi voltunk az elsők
akik útnak indultak a keresésére, már azért megérte. Mindenki
tudja, még az is megeshet, senki nem éli túl az utat, de
kockáztatnunk kell, mert mi lehetünk az elsők akik felfedezik, a
másik meg mind inni fogunk, és megtaláljuk az igaz szerelmet. Sőt
még haza is viszünk belőle és úgy fogjuk árulni, mint Cortoz
Titkos Szerelmi Itala, ez lesz a reklámszövege: a leghidegebb
szívet is felmelegíti. De most mennem kell rendet rakni, Abdarha a
sivatagi kereskedő ismételten balhézik, nem nagyon értékeli ha
valaki megvicceli. Az általában halk szavú, nyugodt, intelligens
ember, kivéve ha megtréfálják, akkor egyből handzsárt rántva
pattan fel és gyilkolással, meg fejlevágasal fenyeget mindenkit.